Következő 10 cikk

Előző 10 cikk

A GREEN DAY MEGSZELÍDŰLT	Nem én írtam de remélem nem haragszik akitől vett	2006.01.06. 19:53
Hat évvel ezelőtt az MTV alternatív műsorát nézegettem lelkesen. Egy időben észrevettem, hogy egy eddig előttem ismeretlen együttes klipjét minden alkalommal leadják. Az akkoriban szokásos túlszínezett képeken a zenekar tagjai az őrültekházában játszottak. A szám pedig egy gyors és egyszerű punk dalocska volt. Aztán a klipet főműsoridőben is elkezdték játszani. Aztán az addig ismeretlen együttes lemezéből tízmillió példányt adtak el világszerte. Nos, ez volt a Green Day és az ő Dookie című, harmadik lemezük. Az első kettő is eléggé ismert volt punk-körökben, de erre aztán ráharaptak az egész világon. A zenekar titka egyszerű. Lényegre törő számaikban kemények, de dallamosak. Nem a technikázást, hanem a bulifeelinget tartják a legfontosabbnak. És végül: a tagok teljesen idióták. Komolytalanok és trágárak. Olyanok, amilyenek mindannyian szeretnénk lenni, legalábbis néhanapján. A Green Day-jel kezdődött a kilencvenes évek nagy punk-reneszánsza. Így futhatott be pl. az Offspring, a Rancid vagy nemrég a Blink 182. Ezek közül néhány már visszatért a hetvenes évek "nagy" punkjának társadalombíráló hangjához, de a "régi", "igazi" punkok máig mérgesek rájuk, a mozgalom elárulóinak, kiárusítóinak tartják őket. Mindez persze nem zavarta a Green Day tagjait. Megjelentettek még két punklemezt (Insomniac, 1995, Nimrod, 1997), amelyeket persze mindenki a Dookiehoz hasonlított. Green DayÉs most megint itt vannak. Az eddigi életmű ismerőinek jókora meglepetést okozhat a Warning: (A lemez címe így, kettőspontra végződik.) A hatvanas éveket idéző nóták ugyanis jókora váltást jelentenek. Az eddigi torzított gitárok helyett egyre több az akusztikus, aztán van még itt harmonika és orgona is. Ez már popzene, mégpedig a letisztultabb fajtából. Fontos forrásként említik ők és a kritikusok is Bob Dylan zenéjét. A szövegekben is tapasztalható némi változás: az idiotizmus átadta helyét a "komolyabb" témáknak. Az énekes Billie Joe Armstrong már harminc felé közelít, úgyhogy el is elmélkedik az ifjúság múlásának szomorú témáján... Persze a komolyodás a korábbiakhoz képest értendő, a lemezen nem egy szimfonikus zenekarral kísért filozófiaprofesszor előadásai hallhatók. Arra, hogy még őrzik a régi tüzet, az együttes hivatalos honlapjának Idiot Club című szekciója a bizonyíték. Ez ugyanaz, mint máshol a rajongói klub, de ők így hívják... Ugyanitt lehet pályázni a "Hónap idiótája" címre is, a következő kérdések megválaszolásával: 1) Miért vagy te ilyen idióta? 2) Hol élsz? Mi a vacak a helyben? 3) Hobbik 4) Kedvenc müzli 5) Kedvenc idézet 6) Cipőméret 7) Kedvenc Green Day-dal 8) Kor... és végül 9) Ha erre járna egy földönkívüli, milyen okból akarna elrabolni téged? Ha van jó ötletetek, keressétek fel a honlapot. Az inspirációért pedig hallgassátok a Green Dayt! Linkek: Hivatalos oldal: nem fogod kitalálni (na jó: www.greenday.com) Angol lemezkritika a Rolling Stoneban (fanyalog rendesen): www.rollingstone.com/sections/recordings/text/disc_fulrev.asp?afl=&LookUpString=86&AlbumID=62736&comingfrom=recordings Magyar kritikák: www.intersong.hu/cikk.isp?cikk=1285 est.hu/cikk/?id=3&mode=wajanlo Az est.hu-n hosszú-hosszú interjú is olvasható velük: est.hu/cikk/?id=8&mode=wajanlo Ezeken kívül elég sok magyar rajongói oldaluk is van. Ezek egyébként elég régen frissültek, az új lemezről még egyiken sem volt szó. (Legalábbis amikor ezt írtam, nem találtam plusz információt.) A legjobbnak a www.extra.hu/airwalker/greenday.html tűnt, itt a gitárosok is találnak maguknak tabokat. Néhány egyéb: www.foldes.uni-miskolc.hu/98a/oleg/greenday.htm www.extra.hu/Freebooter/punk/greenday/greenday.html www.nexus.hu/nagytomi/greenday.htm

Következő 10 cikk

Előző 10 cikk